Az út visszafelé is hosszúnak ígérkezett, így muszáj volt megállniuk a fogadóban, ahol odaútjuk elején is megszálltak.
Azonban az este jelentéktelen dolgok történtek, úgy mint Frey és Nina kártyáztak, Fitz pedig élvezte az életet a nők társaságában.
Az este míg Frey és Nina aludt, addig Fitz éber maradt. Most, hogy visszatért, nem tudhatta, hogy hol leselkedik rá további veszély. Jobb biztosra menni, hiszen Lina is próbálkozott azóta Nina meggyilkolásával, hogy elhagyta ezt a Világot.

***

Másnap reggel mindenki kómásan ébredt fel, de valahogy azonnal éberek lettek, amint Raul csatlakozott hozzájuk.
Apró információkat hintett el Lináról, s próbált visszakéreckedni a palotába. Annak idején ugyan száműzte apja, de most, hogy ő már nem él, hála Fitznek, Nina talán megtehetné érte ezt a kis apróságot.
- Mi lenne, ha elkísérnélek titeket egy darabon? Sőt! - huga mellé szökken - Atyánk meghalt, úgyhogy érvénytelen a száműzés. Kérlek Nina, hiányzol.
- Most te vagy az uralkodó nem? Megtehetnéd ezt értem - próbálkozott másodszor is, mikor nem kapott választ.
- Nem igazán. Ezt inkább Londonra bíznám, elvégre ő még mindig magasabb pozícióban helyezkedik el, mint én - Freyre néz, de csak hogy biztos nem mondott-e megint butaságot.
- A király halott! Éljen a király, Korridor uralkodója, London! Most más a te királyod is - javította ki Fitz Rault. Úgy tűnik nem csak szeme, füle is legalább annyira éles, mint tőrei - A hagyományok, és az előző király döntései, intézkedései maradnak. Kivéve a gazdasági, és hadi dolgokat, ugyanis ezeket az adókat a nép már nehezen viselte - foglalta össze a fontosabb dolgokat Fitz, de nem mutatkozott be, mint trónörökös.
Nem figyelmet akart, hanem rendet tenni. Talán első hercegi megszólalása volt ez, sose beszélt még, vagy viselkedett igazán úgy, mint akinek bármi köze is lenne a trónhoz. Most azonban, ahogy a lovon ült, ahogy határozottan, megkérdőjelezhetetlenül adta elő magát volt benne valami, amit még vadóc éne se mosott le róla teljesen.
- A vér nem válik vízzé... - morogta az orra alatt Frey, de alig hallhatóan.  
Raul még ugyan próbálkozott volna, de a fiúk faképnél hagyták, s mivel Ninának is mennie kellett, így magára hagyva testvérét, követte őket.

***

A hosszú utazás véget ért, de nem a kastélyba tértek vissza, hanem Frey otthonába. Nemes lévén ugyan nem egy kastélyban, s amit Nina elképzelt volna a varázslónak, még csak nem is egy toronyban élt, hanem egy hatalmas birtokon. A kis társaság lovai is itt születtek évekkel ezelőtt.
Azonban Fitz még csak nem is pihent, máris visszament a fogadóba, ahol nem is olyan régen szálltak meg. Ott rátalált Raulra, és Linára. A lány szótlanul figyelte részegedő testvérét, majd ahogy Fitz megérkezett, tekintetével követte őt, míg le nem ült hozzájuk kérés nélkül az asztalhoz.
- Mit keresel te itt? - aztán amikor Fitz egy őt távolból figyelő lányra nézett, bokájába rúg - Rám nézz, ha hozzád beszélek. - szólt rá szigorúan. 
-  Ami azt illeti...
Övéből kihúzott egy vékony kést. Keresztvasán még barna volt az odaszáradt vér, de a pengén pár homályos folttól eltekintve már nem volt semmi mocsok. Hirtelen mozdulattal állította az asztal lapjába maga előtt, úgy, hogy a kemény fába jó két ujjnyi mélyen állt a penge.
- Volt némi elintézendőm egy nemessel, nem túl messze innen - a markolatgombon valóban egy viszonylag ismert, de igen kiterjedt család címere díszelgett - és most a kikötő felé tartok, ott várja egy üzletember a megszerzett holmikat.
Lina meg se rezzen, mikor a kés az asztalba szalad, továbbra is állja a fiú pillantását.
- Nem így értettem. Mit keresel ebben a Világban? Nina elvarázsolt valami Isten háta mögötti helyre, ki tudja hová. Amikor pedig legutoljára találkoztunk, hagytam neki egy kis ajándékot, aminek meg kellett volna abban gátolnia, hogy visszagyere - kicsit előre hajol. - Másnak nem szabadott volna visszahoznia téged. Biztos szegény belehalt a kísérletbe - újra hátra dől. - Persze tudom, hogy az az alak... nem halt meg a nemes próbálkozásomkor... És azt is tudom, hogy Nina ereje továbbra is blokkolva van. Ami azt illeti, úgy érzem, az enyém is. Szemetek... - sziszegi - De sebaj, a gazdámtól kaptam pár holmit, ami segít, hogy hasonló, sőt, még több képességre is tegyek szert, mint ami annak idején volt. Szóval inkább hálásnak kellene lennem érte - elmosolyodik.
- Itt vagyok, és az én szerepem a ti történetetekben véget is ért - Fitz hátradől és elgondolkodva mered a tányérjára, majd Lina arcát kezdi kutatni. Raullal nem törődik, számára a fazon teljesen kiesett, kommunikálni alig tud már. Lina viszont... egy halovány mosoly játszik szája szegletében, ahogy a múltra gondol. - A testvéred már más kérdés... Amíg hasznomra válik, addig vigyázok a játékszeremre. Ugyanakkor...
Nem fejezi be, nem zárja le mondandóját. Nyitva hagyja, hadd rágódjon rajta Lina kicsit. 
De mivel nem tud a lányból kihúzni további információt, így ott is hagyja, s továbbindult a kikötőbe, ahogy Linának nem is olyan régen mondta is.