Az erd� k�zep�n fek�dt k�s� este. K�v�lr�l figyelhette meg magamat. L�tta a s�padt b�r�t, az �res tekintet�t, amit a k�r�l�tte l�v�kre szegezett. Sz�ke tincsei �ltal�ban szorosan h�tra voltak fogva. Most azonban szanasz�t �lltak. Ruh�ja v�r�sl�tt v�r�t�l. A nedves ruha kidolgozott test�re tapadt, amit annyi l�ny akart mag��nak az �vek alatt.
- Menn�nk kell. – ny�jtotta kez�t egy vele szemben �ll� fiatal n�.
Fekete ruh�ja kih�v�an r�vid volt, mint a sz�m�ra megszokott. Porcel�n b�re szinte rik�tott a s�t�tben. Fekete haja felvolt kontyolva, el�l azonban hagyott egy-egy tincset, ami mell�re simult. Arany sz�n� �risze olyan volt, ak�r egy macsk�nak.
A fi� b�lintott, majd �tl�pett a f�ld�n hever� test�n. Megfogta az el�tte �ll� kez�t.
Ekkor a n� h�t�b�l k�t fekete tollal bor�tott sz�rny �gaskodott ki. Kit�rta �ket, majd elrugaszkodott a f�ldt�l. Felsz�llt a F�ldt�l, majd hirtelen zuhan�sba kezdtek.
V�szesen gyorsan k�zeledtek a F�ldfelsz�nhez. A fi� sz�m�ra ez �j volt, de nem f�lt. M�r nem volt mi�rt. Ahogy el�rt�k a f�ldet �tsuhantak rajta.
Egy f�ld m�ly�n elhelyezked� barlangban a n� megtorpant.
Az �jonnan �rkez� felm�rte a terepet. Alatta egy hossz� asztal volt, ami m�g�tt k�t n� �lt. Az egyik el�tt egy furcsa szerkezet, amin bet�k �gaskodtak ki bel�le. Ahogyan ujjaival nyomkodta, a benne l�v� lap hosszabb �s hosszabb lett minden egyes sor ut�n. A falat narancss�rg�ra festette a k�r�lvev� t�z.
A fi� kez�t elengedt�k, mire t�bb sz�z m�tert zuhant. Alatta gomolyg� fekete f�st jelent meg, ami sz�ket form�lva v�g�l felfogta az es�st.
Az asztalra k�ny�k�lt - Neve? – k�rdezte �rzelemmentesen a n�.
R�vid fekete haja arc�hoz simult. N�h�z k�pest f�lelmetes volt, egy katonai �rmester hozz� k�pest gyerekcip�ben j�rt. K�k szemei hidegen f�rk�szt�k mik t�rt�nnek k�r�l�tte.
- Raatus Fitz.
A g�pezet el�tt �l�nek az ujjai meg se �lltak. Annyira belemer�lt munk�j�ba, hogy nem is vette �szre, hogy sz�k�sbarna g�nd�r haja ami fel volt k�tve el�re omlott. Fekete keretes szem�vege pedig m�r orra hegy�n pihent.
- Fitz. – terelte vissza a fi� figyelm�t ism�t mag�ra a r�vid haj� n� – Tudja m�rt van itt?
- V�gzett velem az ellens�g. De a gy�zelem�rt minden k�nyelmetlens�g elviselhet�. Ez�rt semmilyen szenved�s nem lehet t�l sok!
Mikor a fi� �lete utols� perceit �lte egy csata kell�s k�zep�n j�rtak. �, �s bar�tja, egy Frey n�vre hallgat� var�zsl� k�zd�ttek az ellens�ggel, aki a palot�ba mer�szkedett. Fitz m�r gyenge volt a sok s�r�l�s miatt. Csak h�tr�ltatta t�rs�t.
- Sz�letett?
- Korridor.
- Azt hiszi ezzel gy�zhetnek?
- Nem hiszem. – n�zett r� mindentud�an - Tudom. S�t, mikor otthagytam �ket, Frey m�r akkor v�gzett vele. Nemsok� k�vetnie kell. Nem igaz?
A n� nem v�laszolt, csak �jra h�trad�lt a sz�kben – Kora?
- Tizennyolc.
- Fiatal ahhoz, hogy t�bb ezer ember �s misztikus l�ny v�re a kez�re tapadjon nem gondolja?
- Ez van, ha az ember sorsa m�r sz�let�s�t�l fogva meg van pecs�telve. – vont v�llat.
- V�rcsoportja?
- A-s.
- Nem f�l a k�vetkezm�nyekt�l?
- Itt vagyok a pokol kapuja el�tt. Mit�l f�ln�k m�r?
A n� tov�bbra sem vette le a tekintet�t a fi�r�l – Sz�lei Korridor kir�lya �s a kir�lyn�je?
- Igen. – b�lintott – Any�m m�r nem �l. De �t nem is ismerhett�k. – h�zta f�lre sz�j�t g�nyosan.
- Att�l m�g, hogy nem itt lett elhelyezve, mi minden embert ismer�nk. – �llta a tekintetet.
Fitz felh�zta szem�ld�k�t, de nem sz�lt v�g�l.
- Nem fog fenn maradni az ut�kornak eml�ke. Azonban k�teless�ge le�rni mag�r�l di�h�jban az �lete f�bb esem�nyeit.
- �gy �rti most?
Megr�zta fej�t. Az asztalon egy fekete markolat� arany cseng� jelent meg, amiben toj�s form�j� mint�k voltak v�sve. K�zbe vette, �s csengetett vele.
A falon egy egyre magasod� ajt� jelent meg ami k�r�l f�st gomolygott. Az ajt� ny�lt, majd egy fekete csukly�s alak jelent meg kez�ben egy bottal.
- Elvezet az ideiglenes szob�j�ba, ahol meg�rhatja. De ne id�zz�n t�l sok�ig.
Fitz fel�llt, majd a csukly�shoz l�pett jelezve, � fel�le indulhatnak is. De m�g h�tra fordult – Minek az az �r�s?
- Beker�l A k�nyvbe.
- Mif�le k�nyv? – f�rk�szte tekintet�t.
- Mi csak a „V�rk�t�s� k�nyvnek” h�vjuk. Abba ker�l bele minden ide ker�l�nek az akt�ja. Ahogyan most az �n� is.
Az alak el�re indult, Fitz pedig k�vette. Egy hossz� folyos�n kellett v�gig menni�k. A folyos�ban nem lehetett semmit sem l�tni. Csak a csukly�s botja mutatta az utat, aminek v�ge z�ldes f�nyben vil�g�tott.
Hirtelen meg�lltak. Fitz hallotta az ajt� nyit�d�s�t, de l�tni nem l�tta. A hang ir�ny�ba indult.
Amint bel�pett a szob�ba apr� f�ny gy�lt.
Feh�r szoba, k�zep�n egy sz�kkel, �s egy asztallal. Az ut�bbin p�r lap, tinta, libatoll helyezkedett egy gyerty�val. Az egyetlen vil�g�t� eszk�z, aminek k�sz�nhet�en l�tott is valamit.
Kih�zta a sz�ket, majd le�lt az asztalhoz. Kez�be vette a tollat, belem�rtotta a tint�ba, majd �rni kezdett.

„Korridor birodalm�ban sz�lettem. Ap�m London, a birodalom kir�lya. Mikor megsz�lettem, az orsz�gban h�bor� vette kezdet�t. M�r akkor tudt�k, hogy nagy dolgokra vagyok hivatott.
Mikor megtanultam j�rni, elkezdt�k fejleszteni egyens�lyomat.
Nyolc �vesen kezd�d�tt el a kik�pz�sem. Nemcsak a politik�ban kellett jeleskednem, hanem mint fi�nak, a harcokban is. �vr�l �vre tanultam v�vni, �s hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy nem ment egyre jobban.
Tizenegy �vesen ismerkedtem meg legjobb bar�tommal, Freyel. � egy var�zsl� tanonc volt. Z�ldf�l� volt mikor megismertem, most azonban m�r � a valaha �lt legjobb var�zsl�. Csak k�r, hogy �rzelmei t�l nyom� r�szben befoly�solj�k.
Eml�kszem, mikor r�vett, hogy keress�nk neki egy pomatot. Az egy m�kusf�le apr� �l�l�ny. Sokan mint var�zsl�k seg�t�jek�nt ismerik.
Tizenkett� voltam, mikor elindultunk teh�t pomatot keresni. Korridor birodalm�ban kerest�k el�sz�r is. A feladat t�bb napra terjedt ki, �gy otthagytuk a palot�t, �s napokig az erd�ben id�zt�nk.
Egyik este mikor �lelemre vad�sztunk, a t�borunkt�l messzebbre ker�lt�nk. �s egy v�letlen balesetnek k�sz�nhet�en tal�ltunk r� az erd� k�zep�n egy toronyra.”

Fitz elgondolkodva meredt a gyertya f�ny�re. Tiszt�n eml�kezett mindenre, mintha csak az el�tti napon t�rt�nt volna.
A torony az erd� m�ly�n helyezkedett el. S�t�t volt, �s csak a torony tetej�t �rte f�ny, ami a felh�kig magasodott. Az alj�n a n�v�nyek pr�b�ltak egyre felk�szni, hogy f�nyt �rjenek sikertelen�l.
Frey egy f�nyg�mb�t kezdett lebegtetni, Fitz pedig kinyitotta er�vel az ajt�t. Nem tudt�k, hogy mi lehetett ott, de a k�v�ncsis�guk �pp ezt akarta kider�teni.
Ezer �s ezer l�pcs�t kellett megm�szniuk mire fel�rtek.

„A torony legmagasabb szob�j�ban tal�ltuk meg a torony egyetlen lak�j�t.”

A bizonyos szoba feh�r lehetett, de a f�lhom�ly miatt sz�rk�nek t�nt. K�t szekr�ny helyezkedett el a falak mellett. A kett� b�tor k�zt pedig egy �gy �llt, ami f�l�tt egy baldahin volt. Ez takarta volna az �gyat, ha a f�gg�ny ki nem lett volna k�tve. A szob�ban m�g elhanyagolva tal�lhat� volt a f�ld�n p�r t�r�tt t�ny�r, k�nyv, �s egy b�l�s�vel k�rbetekert baba.
Az egyiken bord� �s fekete bor�t�s� k�nyvek voltak. Mind egy-egy misztikus l�nyr�l sz�lt. Voltak kiv�telek. Azoknak tartalma var�zsig�k voltak.
A m�sik szekr�nyen bab�k voltak. Mind saj�t kez�leg varrott volt. A szem�k egy-egy gomb volt. N�melyik varrata m�r kiszakadt, az anyag pedig rojtos volt. N�melyik b�l�se maga mellett pihent.
A sarokban felcsillant egy szemp�r. Ekkor l�tt�k csak meg �t.

„A lak�ja egy fiatal l�ny volt.”

F�ldet s�pr� hull�mos �sz haja volt, amit az olykor besz�r�d� holdf�ny ez�st�s f�nybe var�zsolt. Z�ld szemei ink�bb egy macsk�hoz hasonl�tottak, mint egy emberhez. Feh�r ruh�t viselt, aminek a derek�n egy v�r�s r�zsa futott k�rbe. Nyak�ban egy v�r�s szalag d�szelgett kiemelve s�padt b�r�t. F�lei hossz�ak, �s sz�r�sek voltak. Nem emberi. Sokkal ink�bb mint egy m�kus�.

„Nem tudott besz�lni. A nev�t is �gy tudtuk meg, hogy le�rta nek�nk remeg� kezekkel. A neve Adelinda volt. Megtudtuk r�la, hogy egyed�l �l a toronyban, m�gis…”

- Ha egyed�l �lsz itt, akkor mi�rt nem m�sz el? Biztos mag�nyos lehetsz. – v�lekedett Frey.
Adelinda elh�zta szokny�ja szeg�ly�t. Bok�j�n egy bilincs fon�dott, ami k�r�l apr� k�k vill�mok cik�ztak.

„…valaki l�ncra verve tartotta fogs�gban. Hogy ki is volt az, nem �rulta el. �n pedig tal�n a titokzatoss�ga miatt, de lehet, hogy a k�lleme miatt, de egyre gyeng�bb �rzelmeket kezdtem t�pl�lni ir�nta. � volt az els� �s utols� l�ny, akire �gy tudtam n�zni.
Napokat t�lt�tt�nk vele, �s pr�b�ltuk kital�lni hogyan is szabad�thatn�nk ki fogs�g�b�l.
Azt mondj�k, a szerelem mindent legy�z. De akik ezt mondj�k, hazudnak. �n hi�ba voltam szerelmes, ha nem tudtam rajta seg�teni.
T�bbsz�r is r�k�rdezt�nk, hogy mi is � val�j�ban. Erre azonban csak �t nap m�lva adta meg a feleletet.”

Adelinda a k�nyvespolchoz l�pett, majd levett egy k�nyvet a pomatokr�l. Fellapozta, majd megmutatta a k�t fi�nak.
A sz�veg arr�l sz�lt, hogy a pomatok mennyire �rt�kes �llatok. De ha elfogj�k, ember b�rbe k�nyszer�lnek, abban az alakban viszont nem �lnek t�l sok�ig. Azonban ha meghal, m�g akkor is igen hasznos.

„Egy pomat volt, amit mi is kerest�nk. De nem volt m�r sok ideje h�tra a rabs�gban tart�s miatt.
Kev�s volt az id�nk, de mindent megtett�nk annak �rdek�ben, hogy megments�k.”

- Frey?! Nem tudn�l valamit tenni az �gy �rdek�ben?
A fi� megr�zta fej�t - Csak af�l�tt tudok hatalmat szerezni, amir�l tudom, hogy mi az. Csak akkor tudok a magam ura lenni, ha meg�rtettem, hogy mi van bennem.
A l�ny elmosolyodott, majd megr�zta � is fej�t. Mintha m�r v�rta volna a hal�lt. A j�t�kokkal teli szekr�nyhez l�pett. Elvett r�la egy bab�t, amit egy apr� mozdulattal kioldott. A varr�s lassan engedett, majd a baba has�b�l k�t j�spist vett ki.
A fi� erre gondolva el�vett zseb�b�l egy k�vet, amit forgatni kezdett kez�ben.
Visszat�rt a k�t fi�hoz, majd a kez�kbe nyomott egyet-egyet.
„Menjetek A j�spis majd seg�t titeket szerencs�vel.” – �rta le a poros padl�ra.
- Nem mehet�nk! Nem hagyhatunk itt! – csattant fel Fitz.
Frey elszomorodott. Tudta, hogy m�r nem tehetnek semmit sem az �gy �rdek�ben. � m�g nem rendelkezett akkora er�vel, hogy meg tudja t�rni az �tkot. Fitz pedig m�g csak var�zser�vel sem rendelkezett.

„K�nytelenek voltunk otthagyni. M�g gyerekek voltunk, �s nem tudtunk semmit se tenni. Frey meggy�z�tt, hogy tal�n van egy m�dja, amivel megmenthetj�k. El is hagytuk a tornyot, de mikor este vissza�rt�nk, a l�ny helyett egy feh�r sz�rgomb�c fogadott minket �sszeg�mb�ly�dve, apr� v�r�s szalaggal a nyak�n.
Tudhatta, hogy visszamegy�nk hozz�. B�cs�z�ul csak annyit �rt a f�ldre: �r�ltem, hogy megismerhettelek titeket.
A gy�sz napokig hat�ssal volt r�nk. Egy sz�t sem sz�ltunk. Azonban hamar ki kellett vern�nk a fej�nkb�l az esem�nyt, ugyanis �jra kik�pz�sen vett�nk r�szt.
Elv�ltak �tjaink. �n egy katonai t�borban vettem r�szt. Ott ismerkedtem meg Lekoval, k�s�bbi t�rsammal. Nem mondan�m, hogy j�ba voltunk. S�t! Kifejezetten ut�ltuk egym�st, �s ez az �vek alatt csak egy kicsit enyh�lt.
Tizenhat voltam mikor elengedtek az els� k�ldet�semre. Akkor egy Aeda nev� l�nnyal ismerkedtem meg. Id�sebb volt n�lam, m�gis k�nnyen az ujjaim k�r� csavartam, hi�ba volt hercegn�. B�r az ut�n az este ut�n ink�bb maradtunk csak bar�tok. Sokszor szorultunk egym�s seg�ts�g�re.
Tizenh�t voltam mikor egy �jabb l�ny ker�lt az �letembe. Korridor szomsz�dos kir�ly�nak a l�nya, Nina. Nem terveztem vele semmit, csak az apj�val. Feladatot kaptam, hogy sz�ks�g eset�n �ljem meg. Azon a bizonyos est�n mikor megismertem a l�nyt, v�letlen n�la k�t�ttem ki apja helyett. Hamar kider�lt, hogy b�r hercegn� volt, egy�ltal�n nem �gy viselkedett. Gyerekes, hisz�keny, �s naiv volt. Aeda teljes ellent�te.
Mindek�zben �n t�bb ezer emberrel �s sz�rnnyel v�geztem c�ljaim el�r�se �rdek�ben. Mikor Nina apj�val v�geztem, ez a l�nyt egy�ltal�n nem �rdekelte. Szerelmes volt bel�m rem�nytelen�l. �n azonban nem tudtam ezt viszonozni. Tal�n ha Adelinda el�tt tal�lkoztunk volna…
Tizennyolc voltam mikor Frey �jra �letem r�sze lett. Nem v�ltozott semmi. Ugyan olyan j� bar�tok voltunk, mint amikor elv�ltak �tjaink. B�r ezt az id�t nem tudtuk sok�ig �lvezni. Feladataim miatt sokszor t�vol kellett maradnom a palot�t�l, vagy egy�ltal�n nem is mutatkozhattam.
Az este mikor meghaltam egy azon est�k k�z� tartozott, mikor nem volt semmi dolgom, �s csak a mag�nyt akartam �lvezni. De Frey nem hagyta annyiban, �s besz�lgett�nk. Majd j�tt az a orrgyilkos, �s r�nk t�madt. Nem volt j� az id�z�t�s. �pp egy neh�z csata ut�n �lltam, �gy �rthet�, hogy ki voltam mer�lve. Freyt h�tr�ltattam, �gy nem b�nom, hogy v�geztek velem.
Nem tudom hogyan, de Nina is v�g�l szemtan�ja volt az esem�nyeknek. A karjaiban haltam meg. Furcsa. Nem �gy k�pzeltem a hal�lomat.”

Mikor v�gzett utols� mondat�val is fel�llt, majd az ajt�hoz l�pett. Lenyomta a kilincset, �s kinyitotta az ajt�t – Elk�sz�lt.
A fekete csukly�s elvette t�le a lapokat, majd oldalra ny�jtotta ki. A lap elt�nt kez�b�l – K�vessen. – adta ki az utas�t�st, majd egy sz� n�lk�l elindult, akit Fitz k�vetett is.

Az asztalon egy k�teg pap�r jelent meg.
Egy �sz haj� l�ny elvette az asztalr�l, majd a m�g�tte l�v� emelv�nyhez s�t�lt. Beleolvasott a lap tartalm�ba, majd egy k�sza mosoly jelent meg ajk�n.
Fellapozta az emelv�nyen l�v� „V�rbor�t�s� k�nyvet”, majd belehelyezve a lapokat azok eggy� v�ltak a k�nyvvel.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s